Az autós gyerekülés a garázsvásár sztárja

Ahogyan azt már korábban is olvashattátok, szeretek mindenfajta vásárokra járni a városban, hiszen mindig annyi egyedi dolgot találok, ráadásul sokszor olyanokat is, amire nem is gondoltam volna, hogy szükségem van. Ugyan ezt sokan inkább átoknak vélik, én inkább szeretem áldásnak hívni őket. Ráadásul sokszor az ár töredékéért tudok megvenni dolgokat vagy ha valamiről mégis lecsúszok, akkor legalább autentikus forrásból tudhatom meg, mennyire jó az adott termék és még ismerősöket és barátokra is szert tehetek.

Most sem volt ez másképp. Pár hete egy jótékonysági garázsvásáron jártam, ahol kivételesen nem vásárlói, hanem eladói szerepem volt. A barátnőimmel összeálltunk és kibéreltünk egy standot, hogy a már nem használt vagy másodkézből szerzett dolgainkat elárverezzük egy nagyobb és nemesebb cél érdekében. Az egyik barátnőm, Zsuzsi, magával hozta kislányát is, Pankát az eseményre, mintegy kabalát és reméltük, hogy minél többet tudunk összegyűjteni a szervezetnek. Zsuzsi nemcsak a saját, de Panka kinőtt dolgait is árulta, többek között ruhákat, játékokat, de még az autós gyerekülését is. Mint kiderült később, az ülés fontos részét képezte az aznapi bevételünknek.

gyerekülés 9-36 kgA vásár délelőtt 11 órakor kezdődött és este 6-ig tartott, így, már rutinos vásározóként, egy napi hidegélelemmel készültünk a csajokkal. Volt minden kaja, pia és természetesen a kedves nassolnivaló desszertjeink is a kókuszgolyótól kezdve a csokis zabkekszig. Sőt, mivel nagyon tutira akartunk menni, még kreatív kis felhívásokat is készítettünk, tudjátok, mindent a cél érdekében. A nap folyamán egész sokan jöttek, szinte minden apróbb csecsebecse és kézműves tárgy elkelt, így délutánra már csak pár nagyobb dolgunk maradt: egy lámpa, egy éjjeliszekrény és egy gyerekülés, ami 9-36 kg közötti gyerekekre lett készítve. Eddig a pontig viszonylag jó árakat kaptunk a tárgyakért annak ellenére, hogy becsületkassza volt, csak a minimális érték volt meghatározva egy jelképes 500 forintért. A három standunkon álló tárgyról és szentimentális értékükről kezdtünk el beszélgetni, mikor egy kb. 30 éves anyuka állt meg az asztalunk előtt kislányával. A lány maximum 4 éves, de tündéri volt. Rögtön el is kezdett velünk beszélgetni, az autós gyerekülés érdekelte, de nem a szokványos módon. A kislány az ülés történetére volt kíváncsi, hogy honnan érkezett, ki használta addig és milyen tapasztalatai voltak vele. Az érdeklődésen felbuzdulva Zsuzsi barátnőm rögtön el is kezdett mesélni a kislánynak. Elmondta, hogy a babaverda.hu-n vette, ahol mesésebbnél mesésebb gyerekülések vannak különböző stílusban és méretben. A választható színek skálája is széles ám, hiszen a fiúsabb fekete és zöld színektől át egészen a kislányos rózsaszínig minden megtalálható, sőt, ha az amelyik megtetszik neki nem elérhető, egy könnyű mozdulattal megrendelhető.  Itt Panka belevágott Zsuzsi szavába és gyermeki lelkesedéssel kezdett mesélni az ő tökéletes üléséről, amiben az oviban vitte mindennap az óvodába és amiből büszkén szállt ki minden nap. Elmesélte, hogy az ülésben ülve esett ki az első tejfoga, amiért később a fogtündér még pénzt is hagyott neki. Mindezt a kislány áhítattal hallgatta és rengeteg további kérdése is volt a már-már varázsülésről. A kérdez-felelek alatt Panka nemcsak a fantáziáját élhette ki, hanem egy új barátra is szert tett és a történet mesélése a terem egy sarkában egy limonádé mellett folytatódott. Tisztára, mint a nagyok…

Azt hiszem ekkor vált egyértelművé, hogy a gyerekülésnek új, de annál büszkébb tulajdonosa lesz. A kislány anyukája nagy mosollyal az arcán egy rendkívül nagyvonalú összeget adott át Zsuzsi barátnőmnek, amivel sikerült elérnünk a napra kitűzött célunkat. Bár a maradék három tárgyból a lámpa és az éjjeliszekrény a következő két órában elkelt, az eladásuk közben is csak Panka meséire tudtunk gondolni. Természetesen nem volt hiány az akkora már anekdotákká vált részletekben, hiszen Panka annyira belejött a mesélésbe, hogy újra és újra elismételte a különleges és számára legkiemelkedőbb részleteket. Annak ellenére, hogy mindannyian tudtuk honnan is van a gyerekülés, a végére már én is teljesen elhittem, hogy bizony Panka gyerekülése mesebeli és természetfeletti erőkkel rendelkezett. Sőt, már-már sajnáltam, hogy nem én vettem meg és használtam azt a hőn szeretett, büszke tulajdont. Soha nem gondoltam volna, hogy egy autós gyerekülésnek ekkora ereje lehet, de azóta is boldogan és meghatódva nézek vissza arra a napra.